Belépés
Please update your Flash Player to view content.

Cellulóz farming

CELLULÓZ-FARMING MUNKACSOPORT

 

A munkacsoport nevében szereplő „cellulóz-farming” szókapcsolat azt fejezi ki, hogy öntözött és/vagy öntözetlen szántóföldön, közvetlen ipari feldolgozásra alkalmas, speciális cellulóz-összetételű növényekkel végzünk kutatásokat. Ezeket a szántóföldi termelésű egy- és kétszikű növényeket összefoglalóan hazánkban, un. „agrocellulóz” növényeknek is nevezhetjük. Elkülönítve azokat az erdészeti és más eredetű, pl. textilipari (len, kender), azonban nem cellulóz előállításra nemesített biomassza és/vagy megújítható mérsékelt égövi energia növényektől (akác, fűz, nyár, kukoricaszár, búzaszalma, stb.).

 

A Cellulóz Farming Munkacsoport kutatási projektjének fő célja, hogy a hazai szántóföldi biomassza előállítási programok keretében, egy új alternatívát kínáljunk a biomassza növények körében, a hazai klímát jól tűrő, kertjeinkben már adaptálódott arundó (Arundo donax L. – olasz nád) ökotípusokkal.

Az Arundo donax L. – olasz nád, a Fűfélék (Gramineae) családjába tartozó dekaploid növény, sokan eddig csak évelő, lágyszárú dísznövényként ismerték. Vélhetően az indiai szubkontinensről származik, ember által elterjesztett nádféle steril utódja.

A hazai arundó ökotípusok in vitro klón-szaporítására biotechnológiai módszert adaptálunk az USA-ból, ami nemzetközileg is számottevő új kutatási eredmény lesz. A tervezett munkának köszönhetően a közeljövőben elérhető lesz Magyarországon, a hazai arundó ökotípusokból, vírusmentes palánták üzemi léptékű előállítása.

 

Amerikai és olasz kutatók számításai szerint - évjárat és klíma függvényében – egy arundó ültetvény évente hektáronként mintegy 8-50 tonna széndioxidot képes fotoszintézis útján a biomasszába felhalmozni (60% feletti cellulóz és hemicellulóz tartalom). Amennyiben ezt az értéket 20 év élettartamra számítjuk át, akkor az arundó biomassza ültetvény egy hektáron összesen 160-1.000 tonna széndioxidot köt meg. Ennek a hatalmas biomasszának a célszerű hasznosítása világszerte a kutatások fókuszába került.

 

Olasz, és más európai cégek etanol előállítását tervezik az arundó szalmából (Mossi&Ghisolfi – Chemtex, Biolife program). USA-ban pirolízis, színgáz és biogáz kutatás folyik, Brazíliában vaskohókhoz szenesítés, Kínában szénporhoz keverés, stb. Ugyanakkor az ipari és közösségi hőenergia hasznosításban (önkormányzatok, biomassza égető művek) az igények Spanyolországban és már Magyarországon is megkezdődtek (pl. az Ereky Károly Biotechnológiai Alapítvány által létrehozott, ún. Cellulóz Farming Konferencia-sorozat).